Alapszabály

A DUNAFÖLDVÁRI SPORTHORGÁSZOK EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

 

Az Tolna Megyei Bíróság által 1700/Pk.60.195/1989. számon 195/1989. szám alatt nyilvántartásba vett Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

 

I. Az egyesület adatai

 

1.         Az egyesület neve: Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete

2.         Az egyesület székhelye: 7020 Dunaföldvár, Duna utca 2.

3.         Fióktelep: Solt külterület 0252/5 helyrajzi szám alatt felvett horgásztanya megjelölésű ingatlan

4.         Az egyesület honlapjának címe:www.soltikisduna.hu

5.         Működési területe: Dunaföldvár – Solt – Dunaegyháza

6.         Vízterülete: Solti Duna-ág (Kis-Duna) és Hókony vizei

7.         Pecsétje: Kör alakú, körben: Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete Dunaföldvár, kör közepén egy horog, alatta 1946 felírat (alapítás éve)

8.         Adószáma: 19953717-1-17

9.         Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét (tagjegyzék) képezi.

 

II. Az egyesület célja, tevékenysége

 

1.         Az egyesület céljai:

a.)   Tagjai horgász érdekeinek képviselete, valamint tagjai részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása.

b.)   A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.

c.)   A horgászoknak a jogszabályok, a társadalmi együttélés és horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.

 

2.         Az egyesület tevékenységei a fenti célok megvalósítása érdekében:

a.)   Biztosítsa a tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.

b.)   Korszerű halgazdálkodást folytat a kezelésében lévő vízterületeken.

c.)   Biztosítja a halállomány védelmét, biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és az országos horgászrend szabályait betartsák.

d.)   Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelme érdekében.

e.)   Rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapításában.

f.)    A tagság kívánsága szerint a horgászattal összefüggő sportversenyeket rendezhet.

g.)   Anyagi lehetősége keretében horgásztanyát, csónakkikötőt létesíthet és tarthat fenn.

 

Az egyesület szövetségeknek tagja lehet.

 

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1.       Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV. A vagyoni hozzájárulás

 

1.       Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a rendes tagok esetében 3.000,-Ft/év, ifjúsági tagok esetében 1.500,-Ft /év, amelyet legkésőbb minden év október 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

2.         Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében az éves tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év október 30. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V. A tagság

 

1.         Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

2.         Tagsági típusok eltérő jogokkal és kötelezettségekkel:

a.)   rendes tag, aki a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjában a 18. életévét betöltötte

b.)   ifjúsági tag, aki a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be.

 

A továbbiakban együtt: Tag vagy tagok, ahol az Alapszabály eltérő jogokat/kötelezettségeket állapít meg ott rendes tag(ok) vagy ifjúsági tag(ok).

 

Az ifjúsági tag az Egyesület szerveibe tagként vagy egyéb tisztségre nem választható, jogai és kötelezettségei egyebekben a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel megegyezik.

 

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

 

1.         A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni vagy átadni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

2.         Az ifjúsági tag tagfelvételi kérelme csak akkor érvényes, ha azt a törvényes képviselője is aláírja, vagy ahhoz hozzájárul. Ha az ifjúsági tag betölti a 18. életévét, akkor a 18. életév betöltésének napjától automatikusan rendes taggá válik.

 

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.       A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával.

c./ A tag kizárásával.

 

2.       A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3.         Az Elnök a Fegyelmi Bizottság javaslatára kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – amelyet a Fegyelmi Bizottság elnökéhez kell címezni - a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a Fegyelmi Bizottság ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A Fegyelmi Bizottság kizárás kezdeményezésének alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat fel kell tárja, kizárási javaslatát az annak alapjául szolgáló tényekkel és bizonyítékokkal kell indokolnia. A Fegyelmi Bizottság a kizárás javaslatáról szóló határozatot a kezdeményezés kézhez vételétől számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal és az Egyesület Elnökével. A Fegyelmi Bizottság tag kizárási javaslata esetén az Elnök a javaslat kézhez vételétől számított 8 napon belül dönt a tag kizárásról, vagy a javaslat elutasításáról. A döntés elmaradását a javaslat elutasításának kell tekinteni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnök a kizárásról szóló határozatot a döntést követő 3 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Vezetőségéhez fellebbezéssel élhet. A Vezetőség a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén – de legfeljebb 3 hónapon belül rendkívüli ülésen - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A fellebbezés elbírálására kitűzött vezetőségi ülés ezen napirendjének tárgyalására meg kell hívni a tagot, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen a napirendi pont megtárgyalásánál biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A Vezetőség a határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti – mely a kihirdetéssel jogerősség válik - és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A Vezetőség tagkizárás kérdésében hozott másodfokú döntése ellen jogorvoslat nincs.

 

4.         Egyszerűsített tagkizárás: Tagkizárás kezdeményezése és a Fegyelmi Bizottság javaslatának hiányában is kizárható a tag akkor, ha három hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább három hónapos mulasztás elteltét követően az Elnök írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. Ezen feltételek mellett a Fegyelmi Bizottság eljárásának és javaslatának mellőzése mellett az Elnök dönt a tagkizárásról, egyebekben pedig a tagkizárásra vonatkozó fenti szabályokat kell alkalmazni.

 

VIII. A tagok jogai

 

1.       Az egyesület tagja jogosult:

         a.) az egyesület tevékenységében részt venni,

b.) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

c.) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

d.) az egyesület szerveinek ülésein hallgatóságként részt venni,

         e.) az egyesület irataiba betekintetni,

         f.) az egyesülettől horgászjegyet igényelni, és annak birtokában területi engedélyt váltani és abban feltüntetett vízterületen horgászni, kivéve azt, aki a halgazdálkodási hatóság nyilvántartása szerint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély váltásától való eltiltás hatálya alatt áll,

         g.) az Egyesület létesítményeit és tárgyi eszközeit díjazás ellenében a vezetőség erre vonatkozó használati rendje mellett használni,

         h.) az Egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni,

         i.) a Rendes tag arra, hogy az egyesület szerveibe tagként, vagy egyéb tisztségre válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

IX. A tagok kötelezettségei

 

1.       Az egyesület tagja:

        

         a.) Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b.) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c.) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d.) Köteles védeni az egyesület tulajdonát, illetve az egyesület területéhez tartozó természeti környezetet és halállományt, így különösen köteles ezek védelme érdekében az ezeket veszélyeztető cselekményekről, személyekről, tényekről az Elnököt haladéktalanul értesíteni,

         e.) Köteles a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, illetve az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet megtartani és megtartatni,

         f.) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökhöz bejelenteni

 

X. Az egyesület szervei

 

1.       Az egyesület szervei:

a.) Közgyűlés

b.) Küldöttgyűlés

c.) Vezetőség

d.) Ellenőrző Bizottság

f.) Fegyelmi Bizottság

 

XI. Közgyűlés

 

1.       A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

2.       A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a küldöttek és a küldöttgyűlés póttagjainak megválasztása, visszahívása;

d.) a vezetőségi tisztségviselők, az Ellenőrző Bizottság elnöke, tagjai és póttagjai, a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagjai és póttagjai (a továbbiakban együtt: Tisztségviselők) megválasztása, visszahívása;

e.) a tagdíj megállapítása.

 

A Közgyűlés jogosult magához vonni a hatáskört minden olyan döntés vonatkozásában, amelyet egyébként az Alapszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe sorol.

 

3.       A közgyűlés öt évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

4.       A közgyűlést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény), valamint a nagy létszámú tagságra tekintettel az is, ha az Egyesület honlapjának kezdőlapján közzéteszik és a közzétételt a Vezetőség bármely két tagja igazolja.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén, valamint fióktelepén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

5.         A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök 2 napon belül dönt. Az Elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon – a meghívóra vonatkozó szabályokkal - közli a tagokkal.

 

Ha az Elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

6.       Az Elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha -

a.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.)az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

d.) az egyesület tagjainak legalább egytizede vagy az Ellenőrző Bizottság az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7.       A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9.       A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, -

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

XII. Küldöttgyűlés

 

1.     A Küldöttgyűlés a Közgyűlés által választott küldöttek részvételével működő döntéshozó szerve az az egyesületnek, melyben a tagok a tagságból fakadó jogaikat a küldöttek által közvetve gyakorolják.

 

2.     A küldöttek megbízatása a megválasztásukat követő küldöttválasztó közgyűlésig – amely olyan közgyűlés, melynek napirendi pontjai között a küldöttválasztás felvételre került -, de legfeljebb a megválasztásukat követő ötödik év február 28. napjáig tart. A küldöttválasztó közgyűlés az összehívásának napján érvényes taglétszám alapul vételével a teljes tagság 7 %-nak megfelelő számú Küldöttet választ, akként, hogy a választható küldöttek számának meghatározása során a tört számokat a kerekítés matematikai szabályai szerint kell figyelembe venni.  Az Elnök ennek figyelembe vételével köteles a választható küldöttek számát meghatározni. A küldöttválasztó közgyűlés a Küldöttgyűlésbe további 10 fő póttagot választ. Küldöttként és póttagként az egyesület rendes tagja válaszható. A küldöttek és póttagok személyére a szavazás megkezdéséig bármely tag jogosult javaslatot tenni.

 

A tagok által küldöttnek javasolt személyekről az Elnök listát vezet, amelyet a szavazás megkezdése előtt a Közgyűléssel ismertetni köteles, ezt követően köteles a Közgyűlést felhívni újabb jelöltek megnevezésére, akikkel a listát kiegészíti. A kiegészített lista szerint a jelölteket személyenkénti szavazásra bocsátja, rögzíti az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatokat. A leadott érvényes szavazatok száma szerint a jelöltek között sorrendet állít fel. A sorrendben a választható küldöttek számának megfelelő számú helyen lévő jelöltekből megállapítja a küldöttként megválasztott személyek névsorát. Amennyiben az utolsó helyen szavazategyenlőség van, akkor közülük sorsolással kell megállapítani a küldöttként megválasztásra kerülő személyt. A sorsolást az elnök és a két szavazatszámlálóként megválasztott személy bonyolítja le akként, hogy az egyenlő szavazatot kapott személyek nevét papírlapra írva és azt összekeverve az elnök húzza ki, a kihúzás sorrendje határozza meg a megválasztott küldöttek névsorának sorrendjét.

 

A tagok által póttagnak javasolt személyekről az Elnök listát vezet - a küldöttek megválasztását követően a küldöttnek jelölt, de meg nem választott személyeket fel kell venni a póttagnak jelölt személyek listájára. A szavazás megkezdése előtt az Elnök a Közgyűléssel ismertetni köteles a póttagnak jelölt személyek névsorát, ezt követően köteles a Közgyűlést felhívni újabb jelöltek megnevezésére, akikkel a listát kiegészíti. A kiegészített lista szerint a jelölteket személyenkénti szavazásra bocsátja, rögzíti az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatokat. A leadott érvényes szavazatok száma szerint a jelöltek között sorrendet állít fel. A sorrendben az első 10 helyen lévő jelöltekből megállapítja a póttagként megválasztott személyek névsorát. Amennyiben bármelyik helyen szavazategyenlőség van, akkor közülük sorsolással kell megállapítani a sorrendet. A sorsolást az elnök és a két szavazatszámlálóként megválasztott személy bonyolítja le akként, hogy az egyenlő szavazatot kapott személyek nevét papírlapra írva és azt összekeverve az elnök húzza ki, a kihúzás sorrendje határozza meg a póttagként megválasztott személyek sorrendjét. 

 

Létrejön a küldötti megbízatás, ha az egyébként jelen lévő megválasztott küldött a szavazást követően nyomban elfogadja a megbízatást, illetve a távollévő megválasztott küldött a Közgyűlést követő 8 napon belül az Elnök felhívására elfogadó nyilatkozatot tesz. A póttagként megválasztott személyek sorrendjében elől álló póttag válik küldötté, amennyiben valamely megválasztott küldött megbízatása nem jön létre, vagy megszűnik és ennek bekövetkeztétől számított 8 napon belül az Elnök felhívására elfogadó nyilatkozatot tesz.

 

Amennyiben a legutóbbi küldöttválasztó közgyűlésen a taglétszám arányában meghatározott küldöttek számát a póttagok bevonásával sem éri el a küldöttek létszáma, akkor ennek bekövetkeztétől számított 3 hónapon belül az Elnök küldöttválasztó közgyűlést köteles összehívni, amelyen a fenti szabályok figyelembe vételével a küldöttgyűlés tagjait és póttagjait meg kell választani.

 

Megszűnik a küldötti megbízatás:

a.) a megbízás időtartamának lejártával;

b.) lemondással;

c.) a küldött tagsági jogviszonyának megszűnésével;

d.) a küldött cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

 

A küldött a megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület elnökéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha küldöttgyűlés működőképessége póttag hiányában ezt megkívánja, a lemondás az új küldöttgyűlés megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított kilencvenedik napon válik hatályossá.

 

 3.       A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály módosítása abban a körben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

b) az éves költségvetés elfogadása,

c) az éves beszámoló - ezen belül a Vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

d.) az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Biztosság éves jelentésének elfogadása,

e.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amellyel az Egyesület ingatlant vásárol, vagy amellyel az Egyesület tulajdonában lévő ingatlant elidegenít;

f.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a Tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

g.) fegyelmi szabályzat elfogadása;

h.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, de a jelen alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

 

4.       A Küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik kivéve, ha az adott évben közgyűlést is tartottak és a megtartott közgyűlés magához vonta a hatáskörében történő döntések meghozatalát.

 

5.       A Küldöttgyűlést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A Küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult küldöttek álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A Küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén, fióktelepén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

          A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a küldöttek és az egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök 2 napon belül dönt. Az Elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a küldöttekkel.

 

     Ha az Elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

6.       Az elnök köteles a Küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a küldöttek legalább egytizede, vagy az Ellenőrző Bizottság az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

 

7.       A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8.       A Küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális küldöttlétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult küldöttek számát. A Küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9.       A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

10.     A küldöttek határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11.     A Küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításáról szóló Küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12.     A Küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a Küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

13.     A küldöttgyűlés a tagok számára nyilvános, azon minden tag hallgatóságként jogosult részt venni.

 

XIII. Vezetőség

 

1.        Az Vezetőség az egyesület 7 Vezetőségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

2.        Az Vezetőség tagjait – továbbiakban: Vezető tisztségviselők - a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A 7 vezetőségi tagot az egyes tisztségekre a Közgyűlés közvetlenül választja meg, amely Tisztségek az alábbiak:

 

a.)   Elnök

b.)   Alelnök (2 fő)

c.)   Versenyfelelős

d.)   Horgászmester

e.)   Környezetvédelmi felelős

f.)    Dunaegyházi felelős

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a.) a megbízás időtartamának lejártával;

b.) visszahívással;

c.) lemondással;

d.) a vezető tisztségviselő halálával;

e.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület elnökéhez vagy valamely alelnökéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

3.       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

4.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

          Az egyesület elnöke: …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Alelnök: …................................................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Alelnök: …................................................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Versenyfelelős: …..................................................... (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Horgászmester: ….................................................... (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Környezetvédelmi felelős: …................................... (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Dunaegyházi felelős: …............................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

 

Az egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el.

Az Elnök képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

Az Elnök képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az Elnök hatáskörébe tartozik:

a.)    az Egyesület törvényes képviselete

b.)    a tagság nyilvántartása;

c.)     a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés valamint a Vezetőség üléseinek összehívása;

d.)    az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

e.)    az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

f.)     a tagdíjak és egyéb térítési díjak beszedésének végrehajtása;

g.)    a tag felvételéről és kizárásról való döntés;

h.)    az egyesülettel munkaviszonyban álló személyek felett a munkáltatói jogkör gyakorlása;

i.)      a költségevetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol;

j.)     döntés mindazon kérdésben, amelyeket a Vezetőség saját hatásköréből az Elnökre átruház;

k.)    döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

Az Alelnökök az Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel általánosan és önállóan ellátják az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat.

Az Alelnökök képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

Az Alelnökök képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az Elnök távolléte vagy akadályoztatása kizárólag az alábbi okokból állhat fenn:

a.)             az Elnök előzetesen írásban nyilatkozott arról, hogy mettől meddig terjedő időszakban lesz távol vagy akadályoztatva és ezen időszakra kifejezett írásbeli nyilatkozattal felhatalmazta az egyik vagy mindkét Alelnököt a helyettesítésére, vagy

b.)            az Elnök okirattal igazoltan kórházi kezelés alatt áll,

c.)             az Elnök vezető tisztségviselői jogviszonya megszűnt.

 

Az Alelnökök az Elnök helyettesítése során kötelesek az egyesület tagjai és vezető tisztségviselői, valamint az egyesülettel jogviszonyba kerülő külső harmadik személyek felé okirattal igazolni a jelen pontban foglalt valamely helyettesítési ok fennállását.

 

Az Elnök és az Alelnökök kivételével többi vezető tisztségviselő nem jogosult az egyesület képviseletére.

 

5.       A Vezetőség hatáskörébe tartozik:

a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés elé terjesztése;

c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés elé terjesztése;

d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e.) a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés összehívása időpontjának kitűzése;

f.)   a Közgyűlés illetve Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g.) részvétel a Közgyűlésen illetve Küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h.) tagkizárást kimondó elnöki határozat elleni fellebbezés elbírálása;

i.)   a fegyelmi bizottság döntése elleni fellebbezés elbírálása;

j.)  gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületeken és azokat rendszeresen halasítja;

k.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l.)   megállapítja a halfogó és egyéb versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit;

m.) kijelöli az Egyesület nevében országos versenyeken induló versenycsapat résztvevőit és vezetőjét;

n.) megállapítja az egyesület munkavállalóinak bérezését, jutalmazását, vagy egyéb béren kívüli juttatásainak mértékét;

o.) megállapítja az országos horgászrenddel összhangban az Egyesület kezelésében lévő vízterület helyi horgászrendjét és a területi díjat mértékét, valamint az illetékes halászati felügyeletet ellátó szervnek javaslatot tesz a vízterületre kiadható jegyek számára vonatkozóan;

p.) megállapítja a horgásztanya rendjét, a horgásztanya és az egyéb tárgyi eszközök igénybevételi lehetőségét és a térítési díjakat;

q.) a Tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a Tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;  

r.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, Tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

s.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

A Vezetőség a hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntéshozatalt vagy a döntés végrehajtását az Elnökre, vagy kijelölt más vezető tisztségviselőre ruházhatja.

 

6.       A Vezetőség üléseit szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal tarja. A Vezetőségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A Vezetőségi meghívót az egyesület székhelyén, fióktelepén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

        

A Vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

7.       Az Vezetőség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Vezetőségi tagok több mint a fele jelen van.

 

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

8.       Az Vezetőség határozatait az Vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

9.       A vezetőségi ülés a tagok számára nyilvános, azon minden tag hallgatóságként jogosult részt venni.

 

XIII. Az Ellenőrző Bizottság

 

1.          Az Ellenőrző Bizottság három főből áll. A közgyűlés öt éves időtartamra Ellenőrző Bizottsági elnököt és két fő Ellenőrző Bizottsági tagot választ. A közgyűlés további 2 fő ellenőrző bizottsági póttagot választ.

 

Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait az egyes tisztségekre a Közgyűlés közvetlenül választja meg.

Az Ellenőrző Bizottsági póttagok választása pedig akként történik, hogy a tagok által póttagnak javasolt személyekről az egyesület Elnöke listát vezet, amelyet a szavazás megkezdése előtt a Közgyűléssel ismertetni köteles, ezt követően köteles a Közgyűlést felhívni újabb jelöltek megnevezésére, akikkel a listát kiegészíti. A kiegészített lista szerint a jelölteket személyenkénti szavazásra bocsátja, rögzíti az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatokat. A leadott érvényes szavazatok száma szerint a jelöltek között sorrendet állít fel. A sorrendben az első 2 helyen lévő jelöltekből megállapítja az Ellenőrző Bizottsági póttagként megválasztott személyek névsorát. Amennyiben bármelyik helyen szavazategyenlőség van, akkor közülük sorsolással kell megállapítani a sorrendet. A sorsolást az Elnök és a két szavazatszámlálóként megválasztott személy bonyolítja le akként, hogy az egyenlő szavazatot kapott személyek nevét papírlapra írva és azt összekeverve az Elnök húzza ki, a kihúzás sorrendje határozza meg az Ellenőrző Bizottsági póttagként megválasztott személyek sorrendjét. A póttagként megválasztott személyek sorrendjében elől álló póttag válik az Ellenőrző Bizottság tagjává, amennyiben az Ellenőrző Bizottság valamely tagjának megbízatása megszűnik és ennek bekövetkeztétől számított 8 napon belül az Elnök felhívására elfogadó nyilatkozatot tesz.

 

Az Ellenőrző Bizottsági tagi megbízatás megszűnésére a vezető tisztségviselői (Vezetőségi tagi) megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

2.         Az Ellenőrző Bizottság hatásköre, feladatai:

 

a.)   ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja

b.)   elnöke és tagjai az egyesület Vezetőségének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek,

c.)   köteles a Vezetőséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Vezetőség döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

d.)   indítványára a Vezetőség ülését – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Vezetőség ülésének összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

e.)   indítványára az ok és cél megjelölésével a hatáskörtől függően a Közgyűlést illetve a Küldöttgyűlést – az indítvány megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén, a határidő lejártát követő 15 napon belül az Elnökre vonatkozó szabályokkal a Közgyűlés illetve a Küldöttgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

f.)    köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a Vezetőség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

 

3.     Az Ellenőrző Bizottság elnöke, tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke, tagja –

a.)   akivel szemben a vezető tisztségviselőkre (Vezetőség tagjaira) vonatkozó kizáró ok áll fenn,

b.)   aki az egyesület vezető tisztségviselője vagy Fegyelmi Bizottságának tagja,

c.)   aki az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

d.)   aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabálybanfoglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

e.)   aki a b)–d) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

4.     Az Ellenőrző Bizottság az üléseit szükség szerint, de legalább évente tartja. Üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a tagoknak legalább 8 nappal korábban kézbesített meghívóval írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Összehívását bármely tagja is kezdeményezheti, ha az egyesület működése kapcsán erre különös oka van. Az Ellenőrző Bizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Ellenőrző Bizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Ellenőrző Bizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

5.     Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, két tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható.

 

6.     Tevékenységéről évente jelentést tesz a Küldöttgyűlésnek.

 

7.     Az Ellenőrző Bizottsági ülés a tagok számára nyilvános, azon minden tag hallgatóságként jogosult részt venni

 

8.     Az egyesület Ellenőrző Bizottságának tagjai:

 

Ellenőrző Bizottság elnöke: …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Ellenőrző Bizottság tagja: …................................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Ellenőrző Bizottság tagja: …................................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

 

XIV. FEGYELMI BIZOTTSÁG:

 

1.     A Fegyelmi Bizottság három főből áll. A közgyűlés öt éves időtartamra Fegyelmi Bizottsági elnököt és két fő Fegyelmi Bizottsági tagot választ. A közgyűlés további 2 fő fegyelmi bizottsági póttagot választ.

 

A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait az egyes tisztségekre a Közgyűlés közvetlenül választja meg.

A Fegyelmi Bizottsági póttagok választása akként történik, hogy a tagok által póttagnak javasolt személyekről az egyesület Elnöke listát vezet, amelyet a szavazás megkezdése előtt a Közgyűléssel ismertetni köteles, ezt követően köteles a Közgyűlést felhívni újabb jelöltek megnevezésére, akikkel a listát kiegészíti. A kiegészített lista szerint a jelölteket személyenkénti szavazásra bocsátja, rögzíti az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatokat. A leadott érvényes szavazatok száma szerint a jelöltek között sorrendet állít fel. A sorrendben az első 2 helyen lévő jelöltekből megállapítja a Fegyelmi Bizottsági póttagként megválasztott személyek névsorát. Amennyiben bármelyik helyen szavazategyenlőség van, akkor közülük sorsolással kell megállapítani a sorrendet. A sorsolást az Elnök és a két szavazatszámlálóként megválasztott személy bonyolítja le akként, hogy az egyenlő szavazatot kapott személyek nevét papírlapra írva és azt összekeverve az Elnök húzza ki, a kihúzás sorrendje határozza meg a Fegyelmi Bizottsági póttagként megválasztott személyek sorrendjét. A póttagként megválasztott személyek sorrendjében elől álló póttag válik Fegyelmi Bizottsági taggá, amennyiben a Fegyelmi Bizottság valamely tagjának megbízatása megszűnik és ennek bekövetkeztétől számított 8 napon belül az Elnök felhívására elfogadó nyilatkozatot tesz.

 

A Fegyelmi Bizottsági tagi megbízatás megszűnésére a vezető tisztségviselői (Vezetőségi tagi) megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

2.     A Fegyelmi Bizottság elnöke, tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagja –

a.)   akivel szemben a vezető tisztségviselőkre (Vezetőség tagjaira) vonatkozó kizáró ok áll fenn,

b.)   aki az egyesület vezető tisztségviselője vagy Ellenőrző Bizottságának tagja,

c.)   aki a b.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

3.     A Fegyelmi Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente tartja. Üléseit a Fegyelmi Bizottság elnöke hívja össze a tagoknak legalább 8 nappal korábban kézbesített meghívóval írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A Fegyelmi Bizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Fegyelmi Bizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a Fegyelmi Bizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

4.     A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, két tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható. Amennyiben a Fegyelmi Bizottságnak valamely tagja fegyelmi ügyében kell eljárnia, abban az esetben a fegyelmi üggyel érintett Fegyelmi Bizottsági tag a saját fegyelmi eljárásában Fegyelmi Bizottsági tagként nem vehet részt, a határozathozatal során nem szavazhat és őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

5.     Tevékenységéről évente jelentést tesz a Küldöttgyűlésnek.

 

6.     Feladatai:

a.)                  A fegyelmi szabályzat kidolgozása és küldöttgyűlés elé terjesztése.

b.)                 A fegyelmi ügyek kivizsgálása, a fegyelmi eljárás lefolytatása, a fegyelmi határozatok nyilvántartása.

c.)                  Fellebbezés esetén az ügy iratainak felterjesztése a Vezetőséghez.

 

A fegyelmi bizottság az egyesületben általános elsőfokú fegyelmi jogkört gyakorol.

A küldöttgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat hatálya kiterjed minden egyesületi tagra, bármilyen tagsági formával rendelkezik.

 

A fegyelmi tárgyalásra az eljárás alá vont személyt a tárgyalást megelőző 8 nappal meg kell idézni, és lehetőséget kell adni neki, hogy a védekezését írásban, majd a tárgyaláson szóban is előterjeszthesse.

 

Fegyelmi vétséget követ el az, aki az alapszabályban meghatározott tagsági kötelességeit megszegi. A kötelességszegő magatartások súlyának megítélése és ehhez képest a fegyelmi büntetés meghatározása a Fegyelmi Bizottság diszkrecionális joga.

 

A fegyelmi büntetések az alábbiak:

-          írásbeli figyelmeztetés,

-          a tagsági jogok gyakorlásától egy évig terjedő időtartamra történő felfüggesztés,

-          a tag kizárására történő javaslattétel az Elnöknek.

 

A Fegyelmi Bizottság a határozatait a meghozatalától számított 8 napon belül köteles írásba foglalni és kézbesíteni a fegyelmi eljárás alá vont személynek úgy, hogy az átvétel igazolható legyen. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy a Vezetőséghez élhet fellebbezéssel.

 

7.     A Felügyelő Bizottsági ülés a tagok számára nyilvános, azon minden tag hallgatóságként jogosult részt venni.

 

8.     Az egyesület Fegyelmi Bizottságának tagjai:

 

Fegyelmi Bizottság elnöke: …….......................................... (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Fegyelmi Bizottság tagja: ……............................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Fegyelmi Bizottság tagja: ……............................................ (név, anyja születési neve, lakóhelye)

 

XV. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

 

1.     A közgyűlésről, küldöttgyűlésről és a Vezetőség üléseiről, valamint az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, határozataikról pedig nyilvántartást kell vezetni. A jegyzőkönyvet a Vezetőség ülése esetén a Vezetőség jelen lévő tagjai, Ellenőrző Bizottsági ülés esetén az Ellenőrző Bizottság jelen lévő tagjai, Fegyelmi Bizottsági ülés esetén a Fegyelmi Bizottság jelen lévő tagjai, közgyűlés és küldöttgyűlés esetén a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és az egyesület két erre kijelölt hitelesítő tagja írja alá. A közgyűlés, a küldöttgyűlés, a Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság, a Fegyelmi Bizottság a döntéseit határozatba foglalja. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani. A jegyzőkönyvnek és a határozatokról szóló nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat sorszámát, a döntés tartalmát és annak hatályát, a határozathozatal időpontját, valamint a döntést támogatók és ellenzők számát (ha lehetséges személyét).

2.      

3.     A jegyzőkönyvekbe és a határozatok nyilvántartásába és az egyesület működésével kapcsolatos iratokba az egyesület székhelyén bárki betekinthet. Az Elnök az iratokba való betekintés lehetőségét minden hónap első hétfőjén 14.00-16.00 óra között biztosítja.

 

4.      A közgyűlési, küldöttgyűlési határozatokat, valamint a Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság, a Fegyelmi Bizottság döntéseit az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, postai úton küldött ajánlott levélben vagy az átvétel elismertetésével közölni kell.

 

XVI. Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Dunaföldváron, 2016. január 23. napján.

 

 

A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályon az Elnök igazolja, hogy a létesítő okirat jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján, valamint a 2016. január 23. napján 15 óra 30 perc kezdettel tartott megismételt közgyűlésen elfogadott hatályos tartalmának.

 

 

 

 

………………………………

Kiss Lajos Csaba

Elnök